Csehország a tavalyi évben 68,5 milliárd koronával (890,5 milliárd forint) kapott többet az Európai Uniótól, mint amennyit a közös kasszába befizetett - közölte kedden Prágában a cseh pénzügyminisztérium.
Magyarország tavaly csaknem 3,5 milliárd eurónyi uniós forrást kapott nettó értelemben a közös uniós büdzséből, ami lényegében a duplája annak, mint amit Csehország kapott a cseh pénzügyi tárca friss közlése alapján.
Bár a jogszabályok szerint idén év végéig be kellene mutatnia az Európai Bizottságnak a 2020 utáni újabb uniós költségvetés átfogó tervét, de a Brexit-tárgyalások bonyolultságára tekintettel azt fogja javasolni a költségvetési biztos, hogy ezt a határidőt fél évvel 2018 nyarára elhalasszák - hangzott el a bejelentés egy pénteki brüsszeli konferencián a Bruxinfo beszámolója szerint. Günter Öttinger egyúttal azt is jelezte, hogy bár küzdeni fog a kohéziós politikára fordított kiadások megkurtítása ellen, de ezt nem tudja teljességgel kizárni , mivel a németek és az osztrákok ennek megvágását szeretnék.
Nagyon úgy tűnik, hogy nincsenek azon miniszterelnökségi állítások mögött megalapozott számítások, amelyek szerint ha minden lényeges tényezőt figyelembe veszünk, akkor összességében anyagilag negatív volt Magyarországnak a 12 éves EU-tagság - vonja le a következtetést EUrológus azokból a válaszokból, amelyeket a tárcától kapott közérdekű adatigénylés keretében.
Továbbra is Németország a közös európai uniós költségvetés első számú nettó befizetője - írta kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap az Európai Bizottság adatai alapján. Az adatbázisból egyébként éppen ma jelentetett meg a Portfolio is egy mélyebb elemzést, amely kizárólag a közös kasszából lehívható strukturális és kohéziós támogatásokra koncentrált és amelyek alapján Magyarország 2015-ben a harmadik helyre csúszott a forráslehívási rangsorban:
A magyarok kétharmada hallott már olyan projektről a saját térségében, amelyet részben az Európai Unió finanszírozott, ez az arány pedig a negyedik legmagasabb a tagállamok között - derül ki egy közelmúltbeli Eurobarometer felmérésből. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a 2013-as évben az első, a 2007-2013-as egész időszakot tekintve pedig a harmadik helyen álltunk az uniós kassza legnagyobb haszonélvezőinek listáján, akkor elmondhatjuk, hogy a magyarok igenis tudják, hogy mit köszönhetnek az EU-nak. Ez ugyanígy elmondható a határmenti együttműködési programokkal kapcsolatos tudatosságról is, hiszen a magyarok legalább egyharmada hallott ilyen programokról. Ezzel párhuzamosan azonban a magyarok nagyon kis része utazik külföldre, hogy akár személyesen is megtapasztalja az együttműködés eredményeit.
A lisszaboni szerződés szerint, ha egy tagország súlyosan megsérti az alapvető emberi jogokat, mint például a mozgás szabadságát, akkor van rá a jogi lehetőség, hogy ellene a kohéziós forrásokban szankciókat alkalmazzanak - jelezte a Portfolio kérdésére egy névtelenséget kérő vezető uniós forrás hétfő este. A kérdést annak kapcsán tettük fel, hogy a menekültügyi vita miatt például az osztrák kancellár és a német alkancellár az utóbbi hetekben már nyíltan felvetette a Magyarországnak járó uniós források terén a szankció lehetőségét, igaz Angela Merkel kancellár nem tartja helyénvalónak ezt.
Alapvetően sérülhetne a magyar gazdaság következő évekbeli növekedési modellje, ha az egyre keményebb osztrák, illetve német fenyegetések valósággá válnának és a menekültkvóta miatt a Magyarországnak járó EU-támogatások egy részét elvennék, illetve befagyasztanák. Jó ugyanis tudni, hogy Magyarország az egyik legnagyobb nyertese volt és lesz az EU szolidaritását jelző kohéziós politikának. Közben pedig a közös kassza legnagyobb befizetői között találjuk azokat az országokat, akik az Európai Bizottság kvótarendszere szerint a legtöbbet vállalnák magukra a menekültügy kapcsán is. Részben tehát érthető a háborgásuk, de a téma a pénzügyi vonatkozásoknál sokkal összetettebb, belpolitikai megfontolások is sok esetben szerepet játszanak az eldurvult nyilatkozatokban, illetve döntésekben. Azt sem szabad elfelejteni azonban, hogy Magyarország a menekülthullám frontországa, így vajmi keveset segít rajtunk az 54 ezer fős, brüsszeli áthelyezési javaslat.
"Mi nem a németek pénzén akarunk sikeresek lenni", mert nem szeretünk más pénzén élni - jelentette ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) éves taggyűlésén tartott csütörtöki beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Bár ez nagyon szépen hangzó gondolat, de a számok teljesen mást mutatnak. A 2007-2013-as uniós ciklus egyik legnagyobb haszonélvezője ugyanis éppen Magyarország volt, a legnagyobb befizető tagállam pedig Németország.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Ha újra hatalomra kerülne az elnökjelölt.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
